Az elmúlt hónapban Széken találkoztunk a „Réti Méz Szövetkezet (Miere deCâmpie)” tagjaival egy közösségi rendezvényen. A rendezvényen a résztvevők figyelme a hagyományos helyi termékekre (főképp méhészetiekre) volt irányítva. A továbbiakban a szövetkezet tagjaitól próbáljuk megtudni, milyen kihívásokkal szembesülnek napjainkban a méhészek.
Hogy született meg a „Réti Méz (Miere de Câmpie)” szövetkezet? Milyen szükségleteket fedeztek fel, és milyen megoldásokat találtak ezekre?
A „Réti Méz“ szövetkezetet 2O15-ben alapította a Civitas Alapítvány, 9 méhész összefogásával. Kaptárjaik Széken találhatók, a Mezőségi tájegység szélén. A szövetkezet létesítésének a szükségességét az élelmiszerpiachoz való hozzáférés jelentette. A CIVITAS Alapítvány szerepe többszintű: egyrészt az Alapítvány kezdeményezésére indult el ez a projekt, illetve a munkatársak azóta is igyekeznek technikailag segíteni a szövetkezet fejlesztését.
A MI HANGUNK (Glasul ‘nost) kezdeményezés valójában azért született, hogy ez által bátorítsuk a helyi termékek fogyasztását és támogassuk a helyi gazdaságot.Milyen mértékben befolyásolja a kezdeményezés az emberek viselkedését? Több helyi terméket fognak fogyasztani?
A MI HANGUNK termékcsalád a helyi termelők hangját képviseli és a helyi gazdaságot próbáljuk támogatni általa. A kezdeményezés három helyi szereplőt hoz össze: a Réti Méz Mezőgazdasági Szövetkezetet, a Paqstudio szociális válallkozást és egy helyi gyógynövénytermelőt. Az ajándékdoboz története a helyi gazdaság támogatásáról és a vásárlóról szól, ez utóbbinak lehetőséget nyújt a természetes és egészséges helyi termékek fogyasztására. A dobozokon található üzenetek (mint például „Figyelj befele és pihenj meg”, „Ne feledkezz meg a szívedről”), arra emlékeztetnek, hogy vannak fontos dolgok az életben. Ugyanakkor bizalmat mutatsz a termelő fele, és megajándékozol valakit megbízható minőségű termékekkel.
Végül is az étel egy fontos része a helyi kultúra és az emberek életének. Miről jellegzetesek az erdélyi helyi termékek?
Az erdélyi helyi termékeket a fogyasztási szokások és a termékek sokfélesége jellemzi. A közös termékek mellett sok helyen a kisebbségek által használt konyha és receptek befolyását lehet észlelni. Erre nagyszerű példa Szék település Kolozs megyéből, ahol a huruth nevű örmény leves mellett megtalálható a fűszerezett töltött káposzta és a helyi recept szerint készült túrós palacsinta is. A helyi termelők és háziasszonyok gondosan megőrzik a helyi sokszínűséget és örvendenek, ha a fogyasztók értékelik termékeiket. Az elismerés a következő lépés a sokféleség elfogadása után.
A helyi receptek megtartása és a mezőgazdaságban való részvétel állandó jellegű, függetlenül attól, hogy a növénytermesztésről vagy az állattenyésztésről beszélünk, az új receptek és gyakorlatok iránti érdeklődés megmarad.
Sokszor képzéseket tartunk különböző területekről származó embereknek, és általában az ebéd alkalmával így kezdeményezik a beszélgetéseket: “nálunk a borjúhúsleves nem így készül, de ez igazán jó“. Mindenki bekapcsolódik a beszélgetésbe, és általában van egy konszenzus, amely elismeri a minőséget és rámutat a különbségekre, mint szokatlan dologra, de ami viszont nem elfogadhatatlan.
A múlt hónapban Széken, a Réti Méz szövetkezet egyik tagjának kertjében pikniket rendeztek helyi és természetes termékek felhasználásával. Miért nem kell elszalasztani egy ilyen eseményt?
Szerintem a fő érvek egy hasonló esemény mellett a csend, az élelmiszer minősége és a jó méz. István nagymamája kertjében maradt egy pár üres kaptár, amit nem vittek a falun kívül elhelyezett kaptárok mellé. Így a látogatók könnyebben megérthették, mit jelent a méhekkel dolgozni, illetve hogy néz ki belülről egy kaptár. A kert mellett egy gyümölcsös van, ahonnan el lehet látni a falu felett, és végignézhető a táj, a házakkal, udvarokkal, és így megértető, mit jelent a falusi élet. Szék egy modern falu amúgy, sok lakos Kolozsváron vagy Budapesten dolgozik, és ez befolyásolja a falusi életet, de a népviselet és a házak formája még őrzi a régi hagyományokat. Érdemes meglátogatni ezt az autentikus vidéki települést.
Mit jelent méhésznek lenni és, hogy zajlik a méhész napi programja?
Mint minden mesterségben, a méhészetben is nagyon fontos a szakmai hozzáértés. A méhészek nyugodt természetű emberek kell legyenek. A méhész nyugodt mozdulatokkal kezeli a kaptárt és ennek lakóit, mert a méhek könnyen megérzik az idegességet. Minden tevékenységet nyugodtan kell végezni. A méhek pollent gyűjtenek és mézzé alakítják, ami a saját étkezésükhöz szükséges, ezt a mézet megosszák velünk. Ezt a gesztust nyugalommal és a kaptárok tisztaságának megőrzésével tudjuk viszonozni. A méz kiszedése és palackozása fontos tevékenység, nagy figyelemmel kell dolgozni, mivel minden gramm méz értékes.
Mi a legnagyobb kihívás a szövetkezet számára a termékmarketing, a marketing és az ügyfélszolgálat tekintetében?
Nem könnyű méhésznek lenni. Az utóbbi 5 évben a klímaváltozás és a különböző betegségek befolyásolják a méheket, már lárva koruktól kezdve. Ezt a jelenséget kötelező számon tartani, mint fogyasztó. Mindamellett, hogy létezik támogatás a tevékenység elkezdésére, a méhészet nem tartozik a legjövedelmezőbb tevékenységek közé. A “Réti Méz Szövetkezet’ jó logisztikával rendelkezik, de nincs állandó jellegű tevékenysége. A legnagyobb kihívást a belső szervezés, a különböző engedélyek megszerzése, illetve az előnyös kereskedelmi feltételek megteremtése jelentik.
Jelenleg a legfontosabb tényező a piacon a termékek ára. Romániában a lakosság mézfogyasztása jóval a nemzetközi átlag alatt van. Mindezek mellett szükség van egy jó termékre, amit komolyan reklámoznak és könnyen hozzáférhető a vevő számára.
